Akinek könnyen és sokat alszik a gyereke – szerencsés. Akinek viszont keveset és nehezen, az már valószínűleg mindent kipróbált, amit a védőnő, a szomszédnéni és az összes vajákos asszony javasol. Teljesen igaza van, hiszen az alvás mennyisége és minősége is rendkívül fontos azért, mert a szülőknek is szüksége van pihésre, de ami fontosabb: alvás közben okosodik a gyerek!
A felnőtteknek is szüksége van kellő mennyiségű és minőségű alvásra, hiszen a nappali élmények ekkor szintetizálódnak. 21 éves korunkig az agy fejlődésben van, amely főképpen az alvás közben realizálódik. Nem meglepő tehát, hogy a gyermekek alvási szokásait kutatók is vizsgálják. Megfigyelték, hogy az alvás befolyásolja a tanulást, az érzelmi stabilitást, ennek hiánya viszont a cukorbetegség és a hiperaktivitás kockázatát is növeli. MRI-vel vizsgálták azt, hogy a tartós alváshiány károkat okoz a gyermek agyi struktúrájában.
A kialvatlan gyerek nyűgős, sírós. Óvodában, iskolában sem tud koncentrálni, aki folyamatosan fáradt. Teljesítménye mérhetően csökken. Ha ezt – a mai trendnek megfelelően – még különórákkal is megfeleljük és folyamatos teljesítménykényszer alatt áll a gyermek, még jobban érvényesül. A gyermek így az időhiány miatt sem tud elégségeset aludni. Egyre rosszabb állapotba kerül.
Mi történik az agyban alvás közben?
Agykutatók szerint a plasztikus agyi idegsejtek alvás közben teremtenek új szinaptikus kapcsolatokat. Így keletkeznek az agyban asszociációk, következtetések és új felismerések. A gyermeki agy rögzíti napközben az élményeket, információkat úgy, hogy a már meglévő ismeretanyagba építi be az újakat. Például a beszélni tanuló kicsik, alvás közben kötik a tárgyak képét a szavakhoz – vagyis így jegyzik meg a napközben hallott szavak értelmét.
Senki sem alussza át az éjszakát
Sem a gyerekek, sem a felnőttek nem alszanak folyamatosan éjszakánként. Többször is felébredhetünk, hol mélyebben, hol éberebben alszunk, de az alvás alatt más-más módon dolgozik az agy is. Elalváskor az ún. Non-REM-fázisba (Non-Rapid-Eye-Movement – gyors szemmozgás nélküli fázis) kerülünk, majd REM-fázisba, amikoris álmodunk, amely gyors szemmozgással jár. A mélyalvás és az elalvás után kb. 3 órával és a reggeli ébredés előtt alakul ki, míg a köztes időben a mélyalvás és az álmodó alvás váltják egymást (hatszor-hétszer).
Mennyi alvás szükséges a gyereknek?
Az alvás mennyisége változó egyénenként és életkoronként is. A magzat az anyaméhben, majd megszületés utáni hetekben napjának nagy részét alvással tölti, majd egyre növekszik az ébren töltött idő száma. A felnőtteknek 7-9 órát kell aludni. Az alváskutatók szerint a gyermekek alvási ideje így alakul:
| 1-4 hetes baba | 20-16 óra |
| 1-6 hónapos baba | 16-14 óra |
| 6-12 hónapos baba | 13-12 óra |
| 1-3 éves gyerek | 13-12 óra |
| 3-6 éves óvodás | 12-11 óra |
| 6-10 éves kisiskolás | 11-10 óra |
Az alvás biológiai folyamata azonban csak annyiban meghatározott, hogy aludni mindenkinek kell, ám az nyilvánvaló, hogy vannak kisebb és nagyobb alvásigényű gyerekek. A szakemberek sokat vitatkoznak azon, vajon honnan tudhatja a szülő, hogy eleget aludt-e a gyermeke. Ranschburg Jenő például a szükséges alvási idő kritériumát abban határozza meg, hogy a gyerek kipihenten ébredt-e. Vekerdy Tamás pedig általában szigorúbb alvás tekintetében, szerinte 10-12 órát még a kisiskolásnak is aludnia kell.
Szép álmokat!
Az alvással foglalkozó szakemberek szerint minden gyermek meg tud tanulni aludni . Vagyis az alvást tanulni kell, s az esetek 90%-ában, a rossz altatási szokások megszűntével, megszűnnek az alvási nehézségek is (kivéve az olyan alvászavarokat, mint az alvajárás vagy az éjszakai félelmek). A jó altatási szokások kialakításához gyakorlati tanácsokat pl. Ranschburg és Vekerdy tanár urak vagy Kast-Zahn – Morgenroth írásaiban biztosan találunk.
(a cikk eredetileg a Presztízs Style magazin 20161. számában jelent meg)
