Meztelen igazság
Van egy pont, ahol a színház már nem csak történetet mesél, hanem tükröt tart. A Meztelen igazság pontosan ilyen előadás: egyszerre szórakoztató, bátor és meglepően őszinte. Hat nő, hat élethelyzet, egy közös tér – és rengeteg kimondott, valamint kimondatlan igazság.
Bev karaktere az egyik legerőteljesebb hang ebben a női kórusban: magabiztos, szókimondó, mégis esendő. Arról beszélgettünk az őt alakító színésznővel, Kokas Piroskával, hogy hogyan született meg ez a szerep, mit jelentett számára a fizikai és lelki kihívás, és mi az, amit Bev történetéből a nézők talán magukkal visznek az előadás után.
Lifestlye Magazin: Hogyan talált meg téged ez a szerep? Mi volt az első gondolatod, amikor megtudtad,
hogy Bev karakterét formálhatod meg?
Kokas Piroska: A Liliomprodukcióval és Tallós Rita rendezővel ez a negyedik közös bemutatónk. A Hőhullám volt az első közös munka, aztán következett a Lánybúcsú aminek a próbafolyamata alatt érkezett a felkérés az Anyatigrisek című darabra, ami a legrégebben futó darab a Liliom repertoárján, tehát az bizony egy kőkemény beugrás volt, aztán érkeztünk el a Meztelen igazságig.
Még nyár elején érkezett a felkérés és legelőször azt tudtam meg, hogy köze lesz a dolognak a rúdtánchoz, tehát az első kérdés az volt, hogy egyáltalán vállalom-e ezt a fajta fizikai
felkészülést. Az a helyzet, hogy tapasztalatom szerint színpadon, természetesen biztonságos
keretek között, az ember szinte bármire képes lehet, úgyhogy azt válaszoltam, nézzük meg,
mit tudok én ebből kihozni. El is kezdődtek a rúdtánc órák, jóval az olvasópróba előtt.
A karakterről annyit tudtam, hogy egy nagyhangú, határozott, „bevállalós”, szabadszájú csaj,
aki tökéletesen harmóniában van a testével. Tetszett a dolog, bár reméltem, hogy valahol lapul
egy „csavar”. Ismerve a rendezőt nyugodt voltam, mert Ritától eddig is olyan szerepeket
kaptam, amik mind – mind szolgáltak meglepetéssel.
LS: Bev egy sokrétegű nőalak – egyszerre erős és sérülékeny. Te hogyan közelítetted meg
őt a próbafolyamat során? Volt benned kezdetben valamilyen ellenállás vagy épp azonnali
azonosulás?
K.P.: Bevvel bizonyos pontokon összeérünk, de bevallom az ő szabadszájúsága kissé túllő az
enyémen. Ha hiszed, ha nem, úgy beszélni színpadon, mint Bev, időnként kibillent a komfort
zónámból, egyrészt, mert én magam nem fogalmazok ennyire nyersen, másrészt minden
idegszálammal a közönséget figyelem, hogy vajon náluk nem veri-e ki a biztosítékot egy-egy
nyersen kimondott szó vagy mondat. Persze itt aztán közbeszól a szakma, mert megvan annak a technikája, hogy hogyan lehet ilyenfajta módon úgy beszélni, hogy bár kimondod a
szavakat, mégse legyen sértő a fülnek, de az ördög nem alszik. Hála Istennek eddig nem
tapasztaltam, hogy emiatt Bev esetleg antipatikus lenne a nézőknek.
LS: A „Meztelen igazság” két szereposztásban fut. Láttad már a másik Bev alakítását? Ha
igen, milyen érzés volt látni, hogyan értelmez más valaki ugyanazt a szerepet? Inspiráló vagy
inkább különös élmény volt?
K.P.: Bevallom őszintén bizony beültem a nézők közé és megnéztem a másik szereposztás teljes premierét. Rettenetesen izgultam értük, de elképesztő mit csináltak! Egy idő után „néző” lett belőlem és ez az igazi csoda!
Rengeteget lehet tanulni azzal, hogy nézel egy próbát vagy egy előadást, úgy, hogy játszol a
darabban. Egy másik szemszög, globálisabb, jobban látod a részleteket, a szándékokat. A
magam részéről, hasznosnak, sőt szinte elengedhetetlennek tartom.
LS: Számodra mi Bev történetének vagy jeleneteinek legfontosabb üzenete? Mit szeretnél,
ha a nézők hazavinnének belőle?
K.P.: Azt szeretem Bevben, hogy bár magabiztos és őszinte, hibázik, de nem menekül el. Vállalja, hogy elrontotta, de erőt vesz magán. Szóval nem kell hibátlannak lenni és nem kell úgy tenni, mintha nem hibázhatnánk, dehogynem. Ha felismerjük és vállaljuk, attól szerintem fejlődünk önmagunk és mások szemében is.
LS: A darabban a rúdtánc szimbólumként is működik – a test elfogadásáról, az
önbizalomról, a gátlások ledobásáról szól. Mit adott neked személyesen ez a fizikai és lelki
kihívás? Könnyen rá tudtál hangolódni erre a világra?
K.P.: A mozgás, a tánc mindig része volt az életemnek. Én annak örülök, hogy ebben a darabban hat teljesen különböző személyiségű és alkatú, igazi nő tudja magát megmutatni. Mernek mások lenni, különbözni és mindegyikük más élethelyzetből érkezik. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ember magával legyen jóban elsősorban, mert úgy tud aztán másokhoz kapcsolódni. Szerintem, nem kell trendeket, divatokat követni, mert most épp az a menő. Azt tegyük, azt együk, azt viseljük, ami velünk a saját személyiségünkkel és értékrendünkkel összeegyeztethető. Talán ezért is tudtam könnyen belehelyezkedni ebbe a darabba, mert itt is az önazonosságot mutatjuk meg, hogy minden nő úgy gyönyörű kívül-belül, ahogy van.
LS: A nézők közül valaki a szünetben azt mondta: „Ez a való élet.” Te mennyire érzed,
hogy a Meztelen igazság valóban rólunk, mindannyiunkról szól? Volt olyan jelenet, amiben
különösen magadra ismertél?
K.P.: Ezt a darabot, ha a mindkét szereposztást számítom, tíz különböző színésznő játssza, tíz különböző ember, ráadásul mindig más-más variációban. Ez aztán olyan helyzeteket,
dinamikákat, olyan energiákat szül és mozgat meg, amitől szerintem igazán őszinte és hiteles
alakítások születhetnek.
A próbafolyamat alatt azt mondogattuk, hogy ez bizony egy óriási hullámvasút, de igazából
már az olvasópróbán éreztük érzelmi hullámokat, mert hol tátott szájjal nevettünk, hol leesett
az állunk egy-egy fordulattól, hol mindenki a könnyeivel küszködött, pont, mint az életben.
Ahogy a beszélgetésből is kirajzolódik, a Meztelen igazság nem akar tanítani, nem oszt ítéletet, nem kínál kész megoldásokat. Inkább megmutat. Hibákat, döntéseket, elhallgatásokat és újrakezdéseket. Bev története – akárcsak a többi nőé a darabban – azt üzeni, hogy nem kell tökéletesnek lennünk ahhoz, hogy értékesek legyünk. Elég, ha vállaljuk önmagunkat, a tévedéseinkkel együtt. Talán ezért hangzik el újra és újra a nézőtéren: „Ez a való élet.” És talán ezért marad velünk az előadás még jóval azután is, hogy legördült a függöny. (fotók: Forgács Bea)
