Ne feledd: a bőr nem felejt!
Készülve a nyárra, aktuális a téma – és sajnos minden évben egyre nagyobb hangsúlyt kap -, hiszen 100 bőrbetegből hozzávetőleg 60-nak rákja van, amit talán egy túlzásba vitt napozásnak „köszönhetnek”.
A nyár, a napsütés, a napozás összetartozó fogalmak, de a „mesterhármas” közé kell most már sorolni (és háromszor pirossal aláhúzni!) a „napvédelem” fogalmát is. Egyértelműnek kell lennie az emberek fejében, hogy már tavasszal, amikor a rövid téli napokat felváltja az egyre tovább tartó nappal, használjuk (és képezze a táskánk elválaszthatatlan részét) a napvédő krém. Hála a sok-sok, témában megjelent írásnak, már tudjuk, hogy kell használni, de nem biztos, hogy helyesen tesszük azt! Ennek jártunk cikkünkben utána.
Mi a napégés?
A bőr egyfajta akut védelmi reakciója, egy gyulladás, amellyel a nap káros sugaraira reagál. Ezek az UV-sugarak, amelyek az utóbbi évben – a Földet körbevevő ózonpajzs vékonyodása miatt – egyre inkább erősebbek, visszafordíthatatlan károsodást okoznak a bőrfelületeinket az életünk során. A leégés – a bőrgyógyász szerint – egy jel, amely azt mutatja, hogy nem voltunk elég körültekintőek napozás során, nem figyeltünk magunkra eléggé.
Mi a napvédelem?
A nap- vagy fényvédelem célja az a tevékenység, amellyel arra törekszünk, hogy a leégés – és ezáltal a bőrrák – kockázatát csökkentsük.
Hogyan strandoljunk?
Először is a fizikai fényvédelemmel, azaz minél inkább „beárnyékoljuk” a napozóhelyünket, annál védettebbek vagyunk. Használjunk napernyőt, mivel ez nagy felületet tesz a naptól védettebbé! Terítsünk egy vékony kendőt vagy törülközőt, használjunk strandruhát, széles karimájú nyári kalapot, napszemüveget. A gyermekeknek manapság már elengedhetetlen beszerezni egy UV-védő strandruhát is, amellyel viszonylag nagy felületet tudunk védeni a kis testen. Ügyeljünk arra, hogy csakis tanúsítvánnyal rendelkező terméket vásároljunk, csakúgy, mint a napszemüveg-vásárlásnál, keressük az UV-védelmi tanúsítvány emblémáját a cimkén!
Célszerű a nyaraláson a strandolást inkább korábban kezdeni. Az UV-sugárzás 11 és 16 óra közt a legmagasabb. Ezt az időszakot mindenképp hűvös szobában vagy árnyékban töltsük. (Ilyenkor le is fektethetjük a kisgyermekeket aludni, hogy jobban bírják délután a további „tombolást”, illetve ha kicsit „megütötte őket a meleg” délelőtt, akkor jól fog esni nekik is a hűvös szoba, esetleg egy kis hideg – de nem hűtőből kivett – üdítő vagy víz.) 16 óra után már újra „szabad a pálya”, lehet strandolni, játszóterezni egészen estig a kellemes lehűlésig.
Fényvédelem a strandokon és a városban is!
Nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak nyaraláson és a strandon van UV-sugárzás, hanem a városban is. Így, amit a naptejekről megtanultunk, azt nem csak akkor kell alkalmazni, amikor vakáció alatt reggeltől estig a strandon vagyunk, hanem a nyári munkanapokon is. A gyermek ekkor is kijár a játszótérre, mi pedig egy városi séta alkalmával is csúnyán leéghetünk, nem beszélve azokról, akik nem egy légkondis irodában, hanem a szabad levegőn dolgoznak!
Használjunk tehát fényvédőkrémet! A krémezésnél ne hagyjuk ki a tipikusan elfelejtett területeket sem, úgymint alsó lábszár, vádli, felkar belső része, hónalj, orcák, fülek, kopasz fejbőr és az orr. Ezek pirosra tudnak sülni a napon és fájdalmas éjszakákat okozhatnak nekünk!
Figyeljünk arra, hogy ne túl vékony legyen a krémréteg! A javasolt mennyiség: 2 mg / cm2. Csak így éri el azt a faktorszámot, amelyet tanúsításkor kapott! Általában ezt nem tartjuk be, mert ha szabályosan így használnánk, 35 ml fogyna el egy alkalommal, azaz a 200 ml-es flakon hat használatra lenne elég. A szakértők javaslata szerint 2 óránként újra kell kenni a naptejet. Vegyük ehhez azt is hozzá, hogy strandolásnál minden pancsolás után ismételni kellene a naptejes rituálét! Mégis vannak olyanok, akik még egy kéthetes vakációról is csak félig kiürült flakonnal jönnek haza!
Tegyük fel, ha 50-es fényvédő faktorral rendelkező naptejet használunk, és négyzetcentiméterenként egy milligrammal krémezzük magunkat, akkor – az ajánlott mennyiség felével is – ez elér egy 10-es napvédő faktorszámot. A közép-európaiak számára a védelem ideje, amelynek UV-indexe átlagosan 8 perc (kb. 5-10 perc közötti általában). Még egy 15-ös naptejjel is – amellyel elméletileg napi 500 perc védelmet lehet elérni – a kopás és a túl vékony alkalmazás miatt csak egy óra az igaz (napi mennyiség!). Az viszont, hogy milyen fényvédő készítményt használunk, egyéni döntés kérdése. Ne sajnáljuk tehát a naptejet!
Fizikai vagy kémiai szűrés?
A naptej használatakor az UV-fény megindítja a kémiai anyag átalakulási folyamatát, így az UV-fény energiája megfogyatkozik, és így az UV-fény a végén már nem képes behatolni a bőrbe.
A fizikai UV-szűrők a bőr felszínén maradnak, és egyes készítményekkel ott fehéres színt hoznak létre. Itt a nap úgyszólván visszatükröződik. Apró oxidált fémrészecskék, legyen az például titán, egyszerűen a bőrön hevernek, anélkül, hogy kölcsönhatásba lépnének vele.
A kémiai anyagoktól a bőrirritáció és a toxikológiai hatás miatt szoktak tartani. A szakértők véleménye az, hogy nem megalapozott az a kijelentés, hogy allergiát vagy bármiféle mérgezést okoznak, de az UV-szűrők hormonális hatását feltételezik. Nem zárhatjuk ki ezt. Gyermekeknél mindenképp inkább fizikai szűrőt kell alkalmazni.
Vegyük figyelembe az ajánlásokat, szoktassuk hozzá már a gyerekeket, hogy óvják a bőrüket a naptól!
