Közönséges fájdalomnak is hívjuk, megjelenése valamilyen külső behatás eredménye.
Legjellemzőbb, amikor valamilyen baleset ér minket és szöveti sérülést szenvedünk egy vágástól vagy megégetjük magunkat. Ilyenkor a behatás méretétől és minőségétől (megütötte magát, égési sérülés, kémiai behatás történt, stb.) függően, a fájdalom lehet sokféle. Általában a bőrön és annak közelében keletkező fájdalmak intenzívebbek, mint a belső szervek, zsigerek fájdalmát általában lassabban és tompábban érezzük.
A fájdalom érzékelésében szerepet vállaló receptorokat nociceptoroknak hívjuk összefoglaló nevén. Egy részük mechanikai ingerekre reagáló mechanoreceptor, egy másik része a hőre érzékeny termoreceptor, és van a harmadik úgynevezett polimodális nociceptor, amelyet különféle (mechanikai, hő, kémiai) ingerek is működésbe hoznak. Ezek mind idegsejtek, amelyek nyúlványszerűen, szabad idegvégződésekkel vannak jelen a fájdalomérzékelés helyén. Mindhárom esetben az idegvégződések a gerincvelőig nyúlnak és ott alkotnak sejttestet.
