Három gyermek édesanyjaként, valamint mese- és mozgásterapeutaként a játék és mese mindennapi része az életemnek. Amikor gyakorlott szülőként tavaly nyáron azt hittem, már nem érhet meglepetés, a középső gyermekem – az akkor 2,5 éves kislányom – nagy próbatételek elé állított. Azt hiszem, életem egyik legnehezebb időszaka volt az a fél év, ami ekkor következett. Ugyanakkor sok mindenre megtanított és új utakat is nyitott számomra. Télen már tudtuk, itt nem csak „egyszerű” dacról van szó, hanem valami ennél sokkal összetettebb és talán az életünket hosszan kísérő dologról. SPD (szenzoros feldolgozási zavar) gyanúja merült fel nála. Tulajdonképpen innentől lett könnyebb az életünk, mert végre neve volt a problémának és elindulhattunk a megoldás útján.
Ennek az útnak az egyik fontos állomása a Szenzoros Mesés Kalandok, amely a Pompás Napok elnevezésű vállalkozásból nőtte ki magát. Elkezdtünk otthon másként játszani, mint azelőtt, és a fejlesztés mellett ezeknek a játékoknak is köszönhetjük a folyamatos pozitív változást. Érdekes tapasztalat számomra, hogy én is élvezem ezeknek a játékoknak a kitalálását, előkészítését. Sokkal közelebb kerültünk a természetes anyagokhoz, és magához a természethez is. Azt gondolom, hogy a természetközeliség és a természet kínálta egyszerűség, nyugalom nemcsak az SPD-s gyerekek számára lenne fontos, hanem minden gyermek számára. Sőt, nekünk, szülőknek is segít harmóniába kerülni önmagunkkal.
Lássuk akkor, mik is ezek az otthon megvalósítható játékok!
A kislányom az ételek terén válogatós, nehezen nyit új ízek, állagok felé, nem szeret egyszerre többféle ízt vagy állagot enni, így mindenképpen szerettem volna ebben is segíteni őt. A játékok egy része tehát ételekhez kapcsolódik. Vannak kifejezetten ehető játékok, amelyek már más szülők kérésére kerültek a repertoárba, hiszen a legkisebbekre is gondolva olyasmit is jó lenne játszani, ahol nem jelent gondot, ha a szájába vesz valamit a kicsi. A kóstolás-biztos játékokban használhatunk natúr joghurtot, színezett joghurtot, darált kekszet, nagyobb méretű jégkockát, különféle gyümölcspüréket, gyümölcsöket, kukoricalisztet, cornflakest, főtt tésztát, és megannyi más alapanyag is szóba jöhet, szinte csak a fantázia szab határt. A kekszdarával lehet „homokozni”, a gyümölcsökkel főzőcskézni, kutyulni. A joghurtba pedig írhatunk, rajzolhatunk, és közben kóstolgathatjuk. Ha tetszik a gyermeknek, akkor akár gyümölcsöket is turmixolhatunk a joghurtba.
A játékok egy másik típusa segíti abban, hogy a gyermek megnyugodjon. Olyan játékok ezek, amelyek fókuszálttá teszik a figyelmét, és jó érzés cél nélkül maszatolni, esetleg matatni bennük, vagy például kincset keresni, esetleg többféle anyagot szétválogatni.
Vannak olyan játékok is, amelyek a taktilis érzékelésre való hatásukkal segítenek a gyermekeknek lenyugodni. Ilyen például a kukorica morzsolása, majd a kukoricaszemek lapátolása. Az én gyerekeim beleülni is szeretnek.
Nálunk a fürdés is nehéz kérdés, állandó „küzdelem” volt.
Aztán kitaláltam pár játékot, ami addig nem volt megszokott. Azóta vidáman megy mindenki a kádba. Fel lehet dobni a fürdést néhány jégkockával, akár színezett jégkockával is, de ami nekünk nagyon bevált, pedig semmi különleges nincs benne, az a szappannal való játék, habosítás. Egyszerűen megunhatatlan.
Érdemes próbálkozni, mert minden gyermeknek (és szülőnek) más és más tetszik. Sőt, ez idővel változhat, tehát ha valamit elutasított ma, az nem jelenti azt, hogy egy hét múlva sem érdekli majd.
Hosszú távon szeretnénk ezeket a játékokat a mesékkel is összekapcsolni, ezáltal még komplexebben feldolgozni egy-egy témát. A Pompás Napok társalapítójaként és meseterapeutaként nagyon sok mesével találkozom nap mint nap, így biztosan tudom, hogy fantasztikus dolgok fognak születni!
Dr. Deák-Zsótér Boglárka
meseterapeuta, komplex mozgásfejlesztő
