Táplálkozással az allergia ellen – Interjú Ipsits Anitával, a Szafi tulajdonos ügyvezetőjével
Az allergiaszezon közeledtével egyre többeket érintenek a felső légúti, vagy bőrtünetek, ezért érdemes előre felkészülni a kellemetlenségek enyhítésére. Bár az allergia kezelésének alapja továbbra is a gyógyszeres terápia és az immunterápia, az utóbbi évek kutatásai egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra is, hogy a táplálkozás miként befolyásolhatja az immunrendszer működését és az allergiás tünetek súlyosságát. Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője értékes tudnivalókat osztott meg a témával kapcsolatban, így a tavaszi időszakban akár az étrendünk segítségével is támogathatjuk a tüneteink enyhítését.
Mennyire megalapozott az a megközelítés, hogy a táplálkozás hatással lehet az allergiás tünetek súlyosságára?
Az elmúlt évek kutatásai egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a táplálkozás nem kiváltja, hanem befolyásolja az allergiás folyamatok intenzitását. Az allergia egy krónikus gyulladásos állapot, így minden olyan tényező, ami a gyulladást erősíti vagy csökkenti, hatással lehet a tünetekre is. Az étrend például befolyásolja az immunrendszer működését, az oxidatív stresszt és a bélflóra állapotát, amelyek mind kulcsszereplők ebben a folyamatban. Fontos azonban hangsúlyozni: az allergia nem „diétával gyógyítható”, hanem az étrend támogató, kiegészítő szerepet tölt be.
Hol húzódik a határ a táplálkozás és az orvosi kezelés között? Mire képes az étrend ebben a helyzetben?
A határ nagyon fontos: az allergiák elsődleges kezelése továbbra is orvosi alapokon nyugszik, gyógyszerek és immunterápia formájában. Az étrend nem helyettesíti ezeket, viszont képes „háttértámogatást” adni a szervezetnek. Egy jól összeállított, gyulladáscsökkentő szemléletű étrend csökkentheti a gyulladásos terhelést, stabilizálhatja az immunválaszt, és bizonyos esetekben hozzájárulhat a tünetek enyhüléséhez vagy akár az alacsonyabb gyógyszerigényhez.
Milyen étkezési szokásokat tartasz a legkedvezőbbnek az allergiaszezonban, és miért emelik ki gyakran a mediterrán étrendet?
Az egyik legfontosabb irány a gyulladáscsökkentő étrend. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csökkentjük az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a túlzott cukor és telített zsírok bevitelét, miközben növeljük a zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, halak, olajos magvak és jó minőségű zsírok arányát. A mediterrán étrendet azért emelik ki gyakran, mert ez a minta természetesen tartalmazza azokat az elemeket, amelyek bizonyítottan mérséklik a gyulladásos folyamatokat és kedvezően hatnak az allergiás tünetekre: magas rostbevitel, antioxidánsok, omega-3 és omega-9 zsírsavak.
A kutatások gyakran említik a polifenolokat és a kvercetint, azonban az átlagemberek számára nem feltétlenül csengenek ismerősen ezek a kifejezések. Mit érdemes tudni róluk, hogyan építsük be a mindennapi gyakorlatba?
A polifenolok növényi eredetű bioaktív vegyületek, amelyek nemcsak antioxidánsok, hanem az immunrendszer működését is szabályozzák. Több ponton képesek beavatkozni az allergiás folyamatokba: csökkenthetik a hisztamin felszabadulását és a gyulladásos reakciókat. A kvercetin egy kiemelten vizsgált polifenol, amely természetes „antihisztamin-szerű” hatással bírhat. A jó hír, hogy nem étrend-kiegészítőkben kell gondolkodni: ezek az anyagok megtalálhatók hétköznapi élelmiszerekben, például almában (héjjal), hagymában, bogyós gyümölcsökben, brokkoliban vagy hajdinában. A kulcs a változatos, színes növényi alapú étrend.
Hogyan kapcsolódik a bélflóra állapota az allergiás reakciókhoz, és milyen szerepe lehet ebben a fermentált élelmiszereknek?
A bélflóra és az immunrendszer között szoros kapcsolat van, ezt nevezzük bél–immun tengelynek. A mikrobiom összetétele befolyásolja, hogy az immunrendszer mennyire reagál túl egy adott ingerre. Ha a bélflóra egyensúlya felborul, az hozzájárulhat a gyulladásos folyamatok erősödéséhez. A fermentált élelmiszerek, például savanyú káposzta vagy kefir, élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek növelhetik a bélflóra sokféleségét. Emellett a rostok fermentációja során keletkező rövid szénláncú zsírsavak is segítenek csökkenteni a gyulladást és szabályozni az immunválaszt.
Milyen 2–3 egyszerű, könnyen beépíthető étrendi változtatást javasolsz azoknak, akik szeretnék enyhíteni a kellemetlen tüneteket?
Nem kell mindent egyszerre megváltoztatni, már néhány tudatos lépés is számít:
– Növeld a zöldségek és gyümölcsök mennyiségét, különösen a színes, szezonális alapanyagokét.
– Hetente többször iktass be omega-3 forrásokat (pl. hal, diófélék, lenmag).
– Figyelj a rostbevitelre és egészítsd ki fermentált ételekkel az étrendedet.
Ez a három egyszerű lépés már önmagában képes támogatni az immunrendszer egyensúlyát és csökkenteni a szervezet gyulladásos terhelését.
